Nagykér község : Történelem

Történelem

A szlávok érkezése területünkre és a Nagymorva Birodalom

A 10. század végén az ősmagyar vándortörzsek fokozatosan átváltottak a letelepedett életmódra és új feudális kapcsolatok jöttek létre.  Az egyesítés folyamata az 1000. évben érte el csúcspontját. A terület a magyar államban megőrizte stratégiai és gazdasági jelentőségét.  A község Nagy- és Kiskér egyesítésével jött létre 1942-ben. Az érsekújvári terület első írásos említése a 11. sz. 2. feléből származik. Nagykért írásban először a Zobori okiratokban említik 1113-ban, ahol mint Ker (Milanovce) volt feltüntetve. A község a Zobori kolostor tulajdonába tartozott és 1349-től az esztergomi érsekség uralma alá került. Egészen a jobbágyság 1848-as eltörléséig ide tartozott. Az esztergomi érsekség a 16. sz.-tól a predialistáknak adta bérbe. Az egyházi intézmények hűbéri tulajdonosként birtokolták a falut. Területünkön az egyház birtokokkal rendelkezett.

A török félhold és a rendi felkelések időszaka (1526 – 1711)

Az egész középkor folyamán a terület háborús időszakokban idegen seregek támadásainak volt kitéve. 1572-ben a községet elfoglalták a törökök, 1599-ben pedig felégették. A pusztító betöréseket követően azonban a község gyorsan felújult és visszaszerezte a jelentőségét. 1580 és 1663 között Kiskér község az érsekújvári erődítmény alá tartozott, amely az esztergomi érsekség birtokait felügyelő gazdasági igazgatóság székhelye volt.
A 16. sz. 2. fele viszonylag békés időszaknak számít. 1593-ban kitört a 15 éves háború. A terület török fennhatóság alatt volt. A falu a háborúk következtében sokat szenvedett, hiszen már a rómaiak uralkodása alatt erre vezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal - az ún. Borostyánkő út. A terület egészen 1685-ig török uralom alatt volt. Ezen időszak alatt a falu elnéptelenedett.

Az új társadalmi rendszerhez vezető út (1711 – 1848)

Nagykér területe csak a 17. sz. 80-as éveinek végén szabadult fel az oszmán uralom alól. A török háborúk nagy pusztítást okoztak a faluban. A 18. sz.-ban a község mezőgazdasága fejlődni kezdett, a 19. sz.-tól kezdve egyre jobban kezdtek érvényesülni a kapitalista termelés elemei.  Az időszak kulturális emlékei közé tartozik a Szt. Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely 1768-ban épült barokk stílusban.

Az 1848-1918 közötti időszak

Az 1848-49-es forradalmi évek alapvetően hatottak az ország további fejlődésére. Az 1848-as márciusi törvények felszabadították az úrbéri alattvalókat hűbéri kötelességeik alól és lehetővé tették a kapitalista termelésre való áttérést. A kapitalizmustól fogva a terület a szlovák lakosság erősödő magyarellenes elnyomásának volt kitéve.

Csehszlovák Köztársaság (1918 – 1936)

Változásokra csak az 1. világháborút követően került sor a csehszlovák állam idején és a 2. világháború után, azonban községünkben fellendülés csak az utolsó négy évtizedben volt tapasztalható.  A csehszlovák állam létrejötte nagy változásokat hozott – demokratizálódott a politikai rendszer.
Az 1929-1933 közötti időszakra a gazdasági világválság nyomta rá a bélyegét.


©  Obec Velky Kyr | created by Era Web solutions s.r.o. & Mgr. Daniel Szaraz Webstern s.r.o.